A gyökéritató szerepe a gyökérkörnyezetben: Ha a nyílásával felfelé áll a talajban, akkor az esővíz, öntözővíz egy része a cellában (csövecskék belsejében) "csapdába esik", mint egy tálka, úgy viselkedik.Ilyenkor a bennrekedt víz a cella falából tápanyagot old ki és a keletkezett oldat a cellán belül ott is marad. Maga a gyökéritató csövecske, mint egy táprúd, fokozatosan adja le magából a tápanyagot, de a táprúddal ellentétben, itt jóval kisebb a tápanyag "kimosódás" sebessége, azaz a műtrágyával ellentétben, hosszú távon fejti ki hatását a vízforgalomtól és a talajban lévő mikroorganizmusok (bacik, gombák) számától függően. A gyökéritatóval ellátott gyökérkörnyezetben egy bacilusokkal teli "lakópark" létesül a talajélet számára. A laza, levegős szerkezetben a növény és a mikroorganizmusok versengenek a tápanyagért. A növény gyökérzete behálózza ezt a "lakóparkot" és a bacilusok, gombák áldásos tevékenysége folytán a növények számára felvehető állapotba hozzák a nehezen felvehető makro és mikroelemeket. Ha a nyílásával lefelé áll a talajban a cella, akkor levegőztet. A talajban, térállástól függetlenül, víz hatására tápanyag oldódik ki. A gyökéritató gyártástechnológiája teszi lehetővé, hogy fokozatos tápanyagleadás valósul meg. A cellák több éven keresztül biztosítják a morzsalékos, laza szerkezetet. A cellák gyártása során felhasznált természetes anyagok a talaj kilúgozódását hatásosan lassítják. A gyökéritató alkalmazásával jóval kevesebb víz felhasználás érhető el. Amennyiben hosszabb időn keresztül elmarad a csapadék, a locsolás, akkor a gyökerek bizonyítottan a nedvesség irányába növekednek. Szárazságkor a cellákban rekedt víz mentőöv a növények és a talajélet számára. A talaj egészének vízáteresztő képessége túlzott vízterhelés esetén megmarad. Csak a cellák fogják vissza a vizet. Száraz talajban a növények gyökere nehezen fér hozzá a tápanyaghoz. Ha hozzá is jut, akkor azt a növény a gyökérzete növekedésére fordítja. Túl nedves talajban, levegő hiányában, a növények nehezen táplálkoznak.Túl tömör, kötött talajban is levegőhiánnyal küszködik a növény, a víz nehezen talál járatokat magának. Levegőtlen talajközegben a mikroorganizmusok élettere korlátozott és "átalakító" tevékenységük nem szolgálja a növényt. Óriási jelentőséggel bír a talajoldat kémhatása. Egyes kivételektől eltekintve a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a növények a tápelemeket akkor tudják felvenni, ha a gyökérkörnyezet pH értéke 6-6,5. Kísérleteink a pH ingadoztatását ígéretesebbnek találja.
