Kategóriák

(+36-46) 328-288 Kapcsolati telefonszám

I. ÉRDEKMÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÁLLÁSHIRDETÉSEKRE JELENTKEZŐK SZEMÉLYES ADATAINAK JOGOS ÉRDEKEN ALAPULÓ KEZELÉSÉRE

 

A Kertész Áruházak Kft. (székhely: 3526 Miskolc, Búza tér 12.; adószám: 13944364-2-05; a továbbiakban: “adatkezelő”) jelen dokumentum vezetésével tartja nyilván az adatkezelő által az álláspályázatok elbírálására vonatkozó érdekmérlegelési teszteket.

 

Hivatkozott jogszabályok:

          GDPR: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendelet

          Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

          Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

          Mt.: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

 

Az adatkezelő az álláspályázatok elbírálásával összefüggésben az alábbi személyes adatokat kezeli:

 

a)     a fényképes önéletrajzban megadott adatok (fénykép-képmás, név, iskolai végzettség, korábbi munkatapasztalatok, korábbi munkáltatók és az azoknál betöltött munkakörök, nyelvtudás ténye és szintje, szakmai kompetenciák, személyes kompetenciák);

b)     a munkabérre és egyéb juttatásokra vonatkozó igény megjelölése;

c)     kapcsolattartási adatok (e-mail, levelezési cím, telefonszám);

d)     a kiválasztással kapcsolatos adatok (interjún felvett adatok, szakmai szintfelmérő tesztek).

 

Az adatkezelés jogalapjának vizsgálata során GDPR 6. cikk (1) bekezdése a)-f) pontjai, valamint az Infotv. rendelkezései az irányadók.

 

Amennyiben a jogalapot a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja jelenti: az adatkezelési folyamat akkor és annyiban lesz jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé.

 

Az adatkezelés jogszerűségének vizsgálatához el kell végezni egy érdekmérlegelési tesztet, mely során az adatkezelés céljának szükségességét és az érintettek jogainak és szabadságainak arányos mértékű korlátozását kell vizsgálni és megfelelően alátámasztani.

 

Az érdekmérlegelési teszt során az adatkezelő:

§  azonosítja az adatkezelőnek az érdekmérlegelési teszt tárgyát képező személyes adat kezeléséhez fűződő jogos érdekét, és

§  a tervezett adatkezelés megkezdése előtt áttekinti, hogy a célja elérése érdekében feltétlenül szükséges-e személyes adat kezelése: rendelkezésre állnak-e olyan alternatív megoldások, amelyek alkalmazásával személyes adatok kezelése nélkül megvalósítható a tervezett cél, és

§  megállapítja az érintetteknek az érdekmérlegelési teszt tárgyát képező személyes adataival kapcsolatos érdekeit, az érintett alapjogokat, mint az adatkezelő jogos érdekeinek ellenpontját, és

§  elvégzi az adatkezelő jogos érdekeinek és az érintettek érdekeinek, alapjogainak súlyozását és ez alapján megállapítja, hogy a személyes adat kezelhető-e.

 

Az ok leírása:

 

Az adatkezelő kezeli az általa meghirdetett állásokkal kapcsolatos kiválasztási eljárás alatt, valamint a kiválasztási eljárás lefolytatását követően meghatározott ideig, illetve a nem meghirdetett állásra érkezett, berepülő önéletrajzok esetén korlátozott ideig a jelentkezők személyes adatait.

 

 

 

 

 

1. Adatkezelő részéről fennálló jogos érdek azonosítása                   

 

1.1. Adatkezelés célja              

 

A) Az adatkezelő a meghirdetett álláspályázaton ki nem választott jelentkezők, valamint az állásajánlatot el nem fogadó jelentkezők személyes adatait abból a célból őrzi meg a meghirdetett állás betöltését követő 3 (három) hónapon keresztül, hogy a

 

a)     amennyiben a kiválasztott jelentkező(k) munkaviszonya a kiválasztást követő 3 (három) hónapos próbaidő alatt megszűnik, úgy az adatkezelő újabb kiválasztási eljárás lefolytatása nélkül képes legyen felvenni a kapcsolatot potenciális jelöltettek, akik képesek lehetnek betölteni a megüresedett pozíciót; valamint

 

b)     képes legyen elérni ezen pályázókat abban az esetben, amennyiben azonos vagy hasonló álláslehetőség merülne fel az adatkezelőnél az eredetileg meghirdetett pozíció mellett vagy helyett; illetve

 

c)     amennyiben az elutasított pályázatok kapcsán az egyes jelentkezők a megjelölt időtartam alatt esetlegesen jogi igényeket támasztanak az adatkezelővel szemben, úgy az adatkezelő képes legyen saját jogos gazdasági és jogi érdekeinek bizonyítására.

 

B) Az adatkezelő kezeli a nem meghirdetett álláspályázatra jelentkező, berepülő önéletrajzokban szereplő személyes adatokat a megküldéstől számított legfeljebb 3 (három) hónapig annak érdekében, hogy képes legyen elérni ezen jelentkezőket abban az esetben, amennyiben a jelentkezéssel azonos vagy hasonló álláslehetőség merülne fel az adatkezelőnél.

 

1.2. Jogos érdek bemutatása

 

Az adatkezelő az általa meghirdetett álláspályázatok elbírálása során a jelentkezők által benyújtott önéletrajzok, motivációs levelek és egyéb dokumentumok alapján végzi a kiválasztást. Ezen személyes adatok alapján dönti el, hogy sor kerül-e személyes interjúztatásra, majd személyes interjút követően azt is, hogy mely pályázónak ajánlja fel a meghirdetett pozíciót.

 

Az adatkezelő az általa közzétett álláspályázatban részletezett kompetenciákkal rendelkező, azoknak mindenben megfelelő személyt választ ki a meghirdetett pozícióra.

 

A kiválasztást követően azonban megtörténhet, hogy a jelentkezők nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, és a próbaidő alatt az adatkezelő egyoldalúan megszűnteti a jogviszonyukat munkáltatói felmondással. Szintén megtörténhet a kiválasztást követően, hogy az új munkavállaló a próbaidő tartama alatt azonnali hatályú felmondással meg kívánja szűntetni a munkaviszonyát az adatkezelőnél.

 

Felmerülhet az az eset is, hogy az adatkezelőnél megüresedik egy pozíció, melyre egy korábban berepülő önéletrajz alapján megfelelő lehetne a berepülő önéletrajzot megküldő érintett.

 

Ezekben az esetekben az adatkezelő álláspontja szerint indokolatlan lenne (újabb) kiválasztási eljárást lefolytatni, melynek egyrészt jelentős időbeli és anyagi vonzata lehet az adatkezelő részére (hirdetés megjelenítése, átfutási idő biztosítása, bizonyos pozíciók esetén akár fejvadász igénybe vétele), másrészt a szokásos ügymenetét és működését akadályozná a betöltendő pozíció hiánya.

 

Szintén az adatkezelő jogos érdeke, hogy a kiválasztás folyamata alatt a versenyben lévő jelentkező, illetve a kiválasztás lefolytatását követő 3 (három) hónapon belül az elutasított jelentkező részére azonos vagy hasonló munkalehetőséget ajánljon, amennyiben ilyen felmerül az adatkezelőnél.

 

Az adatkezelés jogalapja ezekben az esetekben az adatkezelő jogos érdeke [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja] arra vonatkozóan, hogy a képes legyen végezni a gazdasági tevékenységét és az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítottak legyenek a megfelelő kompetenciával rendelkező személyek kiválasztásán és munkaviszony keretében történő alkalmazásán keresztül.

 

Szintúgy jogos érdeke az adatkezelőnek, hogy kezelje legalább ezen időszak alatt a jelentkezők beérkező anyagait és az azokban tárolt személyes adatokat arra az esetre való tekintettel, amennyiben az elutasított jelentkezők a pályázatuk elutasítása, vagy a számukra nem megfelelő állásajánlat okán jogi igényeket támasztanak az adatkezelővel szemben. A jogi igények kezeléséhez és az esetleges peres, vagy hatósági eljárások során az adatkezelőnek szüksége lehet a pályázók által benyújtott pályázati anyagra annak érdekében, hogy bizonyíthassa az elutasítás okát a kiválasztásra nem kerülő pályázók esetén, illetve a felajánlott állásajánlat jogszerűségét az azt visszautasító pályázó esetén.

Az adatkezelés jogalapja ezekben az esetekben az adatkezelő kényszerítő erejű jogos érdeke [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja] arra vonatkozóan, hogy a jogi igények vele szemben történő érvényesítése során teljesíteni tudja a bizonyítási kötelezettségét, és alá tudja támasztani a jelentkező alkalmatlanságát, illetve a jelentkező kompetenciájának hiányát, valamint az álláspályázatot visszautasító személy esetében az adatkezelő által tett ajánlat jogszerűségét.

 

Megállapítás: A fentiek alapján az adatkezelő részéről az adatkezeléshez fűződő érdek törvényes, egyértelmű és valós, így a jogos érdek fennállása megállapítható.  

 

2. Az adatkezelés szükségességének vizsgálata                 

 

2.1. A cél eléréséhez miért van szükség az adatkezelésre?

 

Az 1.1. A) pont a) és b) alpontjaiban meghatározott esetekben az álláspályázaton kiválasztást nem nyert jelentkezők személyes adatainak kezelése feltétlenül szükséges a fent meghatározott adatkezelés céljának elérése érdekében, hiszen kizárólag ebben az esetben tudja az adatkezelő haladéktalanul értesíteni ezen jelentkezőket a próbaidő tartama alatt bármely okból megüresedett pozícióról, vagy ezen időszak alatt felmerült azonos vagy hasonló pozícióról.

 

Az 1.1. A) pont c) alpontjában meghatározott esetben az álláspályázaton kiválasztást nem nyert jelentkezők és az állásajánlatot visszautasítók személyes adatainak kezelése feltétlenül szükséges a fent meghatározott adatkezelés céljának elérése érdekében, hiszen a jelentkezők felmerült kérdéseit nem tudja az adatkezelő megválaszolni (például az interjú során a jelentkező pályázati anyagából és az interjú során nyújtott teljesítményéből az adatkezelő által levont következtetésekkel összefüggésben), és a jelentkező igényeit nem tudja megvizsgálni, ha az állás betöltését követően haladéktalanul törli a jelentkezők személyes adatait.

 

Az 1.1. B) pontjában meghatározott esetben az adatkezelés feltétlenül szükséges a fent meghatározott adatkezelés céljának elérése érdekében, hiszen kizárólag ebben az esetben tudja az adatkezelő haladéktalanul értesíteni a berepülő önéletrajzokat megküldőket arról, ha hirtelen megüresedik bármely okból egy pozíció vagy ezen időszak alatt felmerül egy azonos vagy hasonló pozíció.

 

2.2. A cél eléréséhez rendelkezésre áll-e más alternatív megoldás?

 

Az adatkezelőnek álláspontja szerint nem áll rendelkezésére olyan alternatív eszköz, eljárás, vagy megoldás, melynek segítségével a fentebbi célt adatkezelés nélkül hatékonyan, gazdaságosan és mind a jelentkező, mind az adatkezelő részére előnyős módon tudná elérni.   

 

Megállapítás: A fentiek alapján megállapítható, hogy az adatkezelő által meghatározott cél eléréséhez szükséges az adatkezelés.               

 

3. Az érintettek részéről fennálló érdekek és jogok azonosítása

 

3.1. Az adatkezelő kapcsolata az érintettekkel

 

Az érintettek az adatkezelővel munkaviszonyt létesíteni kívánó vagy létesítő nagykorú természetes személyek. Figyelembe véve a munkaerőpiacon jelentkező erős versenyt, az adatkezelő álláspontja szerint a munkajogviszony létrejöttéig az adatkezelő és az érintett között nincs alá- fölérendeltségi viszony. Az adatkezelő az érintett jogos érdekeit és ésszerű elvárásait hangsúlyozottan vette figyelembe a kiválasztási folyamatának kialakítása során.

 

3.2. Az érintett ésszerű elvárásai, érdekei, alapvető jogai vagy szabadságai

 

Az Alaptörvény rendelkezései értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez.

 

Az Infotv. kifejezett célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.

 

Az Infotv. továbbá alapelvi szinten rögzíti, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.

 

Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A személyes adatok jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelését, illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedések elmulasztását a Büntető Törvénykönyv is büntetni rendeli.

 

Az érintettnek, mint természetes személynek az előbbiek szerinti védelmet élvező érdeke fűződik ahhoz, hogy:

a)     információs önrendelkezési jogát gyakorolhassa,

b)     saját személyes adatainak mások általi kezeléséről maga rendelkezhessen,

c)     magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák,

d)     az információs önrendelkezési jog érvényesítését elősegítő, illetve a személyes adatok és ezen keresztül a magánszféra védelmét biztosító jogszabályi rendelkezések érvényesüljenek.

 

Az Mt. 10. §-a alapján a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges. Ennek keretében okirat bemutatása is követelhető. A munkavállalóval szemben ugyanakkor csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A munkáltató ezekről az adatkezelésekről az érintetteket írásban köteles tájékoztatni, melyet részben jelen érdekmérlegelési teszt közzétételével is megtesz.

 

3.3. Az adatkezelés kedvező és kedvezőtlen hatásai az érintettre nézve     

 

Az érintett számára az adatkezelés kifejezett előnnyel járhat, hiszen így

 

a)     az 1.1. A) pont a) és b) alpontjaiban meghatározott esetekben értesülhet a megpályázott munkalehetőség újra elérhetővé válásáról, illetve adott esetben a fentebb megjelölt időtartam alatt az adatkezelőnél felmerülő azonos vagy hasonló pozícióról anélkül, hogy újból el kellene küldenie a jelentkezési anyagát, illetve újra le kellene folytatni a kiválasztási eljárást, ezzel jelentős időt, energiát és adott esetben költséget (pl. az újbóli interjúra való utazással járó költség, meglévő munkahelyről szabadnap igénylése az adatkezelőnél történő interjúra való megjelenéssel összefüggésben, stb.); valamint

 

b)     az 1.1. A) pont c) alpontjában meghatározott esetben így lesz képes jogszerűen érvényesíteni bármely igényét az adatkezelővel szemben, hiszen az adatkezelőnél rendelkezésre állnak az adott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és információk.

 

c)     az 1.1. B) pontjában meghatározott esetben az adatkezelés eredményeként az adatkezelő haladéktalanul értesíteni tudja a berepülő önéletrajzokat megküldő érintettet arról, ha hirtelen megüresedik bármely okból egy pozíció vagy ezen időszak alatt felmerül egy azonos vagy hasonló pozíció.

 

Az adatkezelés érintheti negatívan az érintettet, hiszen egy esetleges adatkezelő által történő visszautasítást követően nem biztos, hogy szeretne a jövőben bármilyen formában kapcsolatot létesíteni az adatkezelővel. Az adatkezelő ugyanakkor ennek elkerülése érdekében megfelelő lépéseket tett azáltal, hogy előzetesen tájékoztatja az álláspályázatra jelentkezőket arról a jogukról, hogy bármikor kérhetik akár a kiválasztási eljárás tartama alatt (a jelentkezésük visszavonásával), akár a kiválasztási eljárást és az elutasítást követően a jelentkezésük és az összes kapcsolódó személyes adatuk (pl. az adatkezelőnek az interjún elhangzottak alapján az érintettről levont következtetései és az erről készült feljegyzések) azonnali törlését.

 

Megállapítás: A fentiek alapján az adatkezelő felmérte és figyelembe vette az érintettek részéről fennálló érdekeket és jogokat.                                   

 

4. Az adatkezelés során megvalósuló biztosítékok                              

 

4.1. Adatkezelés módja, időtartama, adatokhoz való hozzáférhetőség

 

Az adatkezelő a kiválasztási folyamat során az érintettől csak azon adatokat kéri el, melyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a pozícióra leginkább megfelelő személy kerüljön kiválasztásra.

Emellett az adatkezelő az alábbi korlátokat alkalmazza:

 

a)     Érintettek tájékoztatása: az álláspályázatokra való jelentkezésekkel kapcsolatos adatkezelés általános leírása az adatkezelő közzétett adatkezelési tájékoztatójában elérhető a jelentkezés megküldése előtt az érintett részére. Az adatkezelő egyúttal jelen érdekmérlegelési tesztet is közzéteszi a teljeskörű tájékoztatás érdekében.

 

b)     Az adatok korlátozott ideig történő kezelése: az adatkezelő kizárólag a sikeres jelentkező kiválasztását és az elutasított jelentkezők kiértesítését követő 3 (három) hónapig, a próbaidő tartama alatt tárolja a jelentkezők személyes adatait, kivéve azt az esetet, amikor az érintett kéri akár a kiválasztási eljárás tartama alatt (a jelentkezése visszavonásával), akár a kiválasztási eljárást és az elutasítást követően a jelentkezése és az összes kapcsolódó személyes adata (pl. az adatkezelőnek az interjún elhangzottak alapján az érintettről levont következtetései és az erről készült feljegyzések) azonnali törlését. 

 

c)     Az adatokhoz való hozzáférés korlátozása: az érintett személyes adatok megismerhetősége szigorúan véve kizárólag azon munkavállalók számára lehetséges az adatkezelő szervezetén belül, akik számára az érintett személyes adatok ismerete a kiválasztási eljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges.

 

d)     Adatbiztonsági intézkedések: A személyes adatokat az adatkezelő zárt, folyamatosan ellenőrzött informatikai és fizikai környezetben tárolja és dolgozza fel.

 

4.2. Automatikus döntéshozatal, profilalkotás

 

Az adatkezelés során automatikus döntéshozatal és profilalkotás nem történik.

 

4.3. Tiltakozás az adatkezelés ellen

 

Az érintett az adatkezeléssel szemben az általa átadott adatok és az adatkezelés során róla keletkezett további személyes adatok tekintetében az adatkezelés során bármikor tiltakozhat, az erről szóló részletes tájékoztatás az adatkezelő adatkezelési tájékoztatóban kifejtésre került, mely tájékoztató az érintettek részére mind az adatkezelő weboldalán, mind a székhelyén nyomtatott és kifüggesztett formában elérhető az érintettek számára.         

 

4.4. Tájékoztatás megvalósulása

 

Az adatkezelő érintettek részére szóló tájékoztató anyaga elkészítésre került, mely tájékoztató az érintettek részére mind az adatkezelő weboldalán, mind a székhelyén nyomtatott és kifüggesztett formában elérhető.

 

5. Az érdekmérlegelési teszt eredménye                 

 

5.1. Jogos érdek fennállása

 

Az 1.1. A) pont a) és b) alpontjaiban, valamint a B) pontban meghatározott esetekben az adatkezelő jogos érdeke a saját gazdasági tevékenységének végzése, ennek keretében pedig az, hogy a képes legyen végezni a gazdasági tevékenységét és az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítottak legyenek a megfelelő kompetenciával rendelkező személyek kiválasztásán és munkaviszony keretében történő alkalmazásán keresztül.

 

Az 1.1. pont c) alpontjában meghatározott esetben az adatkezelő vitathatatlan jogos érdeke, hogy a meghirdetett álláspályázaton nem nyert jelentkezők, valamint az állásajánlatot el nem fogadó jelentkezők személyes adatait is kezelhesse a pozíció betöltését követ 3 (három) hónapon keresztül annak érdekében, hogy a pályázók által támasztott jogi igények érvényesítése során bizonyítási kötelezettségének eleget tudjon tenni, és a szükséges iratok a rendelkezésére álljanak.

 

5.2. Adatkezelés szükségessége

 

Az 1.1. pont a) és b) alpontjaiban meghatározott esetekben az álláspályázaton kiválasztást nem nyert jelentkezők személyes adatainak kezelése feltétlenül szükséges a fent meghatározott adatkezelés céljának elérése érdekében, hiszen kizárólag ebben az esetben tudja az adatkezelő haladéktalanul értesíteni ezen jelentkezőket a próbaidő tartama alatt bármely okból megüresedett pozícióról, vagy ezen időszak alatt felmerült azonos vagy hasonló pozícióról.

 

Az 1.1. pont c) alpontjában meghatározott esetben az álláspályázaton kiválasztást nem nyert jelentkezők és az állásajánlatot visszautasítók személyes adatainak kezelése feltétlenül szükséges a fent meghatározott adatkezelés céljának elérése érdekében, hiszen a jelentkezők felmerült kérdéseit nem tudja az adatkezelő megválaszolni (például az interjú során a jelentkező pályázati anyagából és az interjú során nyújtott teljesítményéből az adatkezelő által levont következtetésekkel összefüggésben), és a jelentkező igényeit nem tudja megvizsgálni, ha az állás betöltését követően haladéktalanul törli a jelentkezők személyes adatait.

 

Az 1.1. B) pontjában meghatározott esetben az adatkezelés feltétlenül szükséges a fent meghatározott adatkezelés céljának elérése érdekében, hiszen kizárólag ebben az esetben tudja az adatkezelő haladéktalanul értesíteni a berepülő önéletrajzokat megküldőket arról, ha hirtelen megüresedik bármely okból egy pozíció vagy ezen időszak alatt felmerül egy azonos vagy hasonló pozíció, márpedig a berepülő önéletrajzot megküldő érintett kifejezetten ezzel a céllal küldi meg az adatkezelő részére a jelentkezését a meghirdetett pozíció hiányának ellenére.

 

5.3. Arányosság

 

Az érintett információs önrendelkezési joga bizonyos esetekben a szükséges és arányos módon korlátozható.

 

Tekintve, hogy

 

a)     kezelt személyes adatok csak a cél érdekében és a cél eléréshez szükséges időtartamig kerülnek megőrzésre és felhasználásra,

 

b)     kezelt személyes adatokhoz csak szűk és a feltétlenül szükséges körben férhetnek hozzá,

 

c)     az adatkezelő gondoskodik a személyes adatok biztonságos megőrzéséről, valamint

 

d)     figyelembe vette az érintett érdekeit, jogait, és ésszerű elvárásait,

 

így a kívánt cél elérése érdekében arányos az érintett információs önrendelkezési jogának korlátozása.

 

A mérlegelés eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelés nem jelent szükségtelen és aránytalan korlátozást az érintett érdekeire, alapvető jogaira vagy szabadságaira nézve. Az érintett már a személyes adatok rögzítése előtt megismeri az adatkezelés körülményeit, és az őt megillető jogokat. Az érintett az adatkezelés ellen tiltakozhat.       

 

ÖSSZEGZÉS

 

A fenti mérlegelés alapján megállapítható, hogy az adatkezelés szükséges és arányos, nem okoz indokolatlan beavatkozást az érintett magánszférájába, az adatkezelő jogos érdeke az adatkezelés jogalapjául szolgálhat.       

 

II. ÉRDEKMÉRLEGELÉSI TESZT

zártláncú képfelvevő biztonsági kamerarendszer üzemeltetése útján történő személyes adatok kezelésére

 

A Kertész Áruházak Kft. (székhely: 3526 Miskolc, Búza tér 12.; adószám: 13944364-2-05; a továbbiakban: “adatkezelő”) jelen dokumentum vezetésével tartja nyilván az adatkezelőnél működtetett kamerás megfigyelőrendszerre vonatkozó érdekmérlegelési teszteket, melyek alapján a kamerák alkalmazhatósága kapcsán döntés születik.

 

Hivatkozott jogszabályok:

          GDPR: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédelmi rendelet

          Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

          Mt.: a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

          Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

 

Az adatkezelő a kamerás megfigyeléssel összefüggésben a 3526 Miskolc, Búza tér 12. szám alatti telephely területének meghatározott részeire belépő személyek (a továbbiakban: „érintettek) képmását, mint személyes adatait kezeli.

 

Az adatkezelés jogalapjának vizsgálata során GDPR 6. cikk (1) bekezdése a)-f) pontjai, valamint az Infotv. rendelkezései az irányadók.

 

Amennyiben a jogalapot a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja jelenti: az adatkezelési folyamat akkor és annyiban lesz jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé.

 

Az adatkezelés jogszerűségének vizsgálatához el kell végezni egy érdekmérlegelési tesztet, mely során az adatkezelés céljának szükségességét és az érintettek jogainak és szabadságainak arányos mértékű korlátozását kell vizsgálni és megfelelően alátámasztani.

 

Az érdekmérlegelési teszt során az adatkezelő:

§  azonosítja az adatkezelőnek az érdekmérlegelési teszt tárgyát képező személyes adat kezeléséhez fűződő jogos érdekét, és

§  a tervezett adatkezelés megkezdése előtt áttekinti, hogy a célja elérése érdekében feltétlenül szükséges-e személyes adat kezelése: rendelkezésre állnak-e olyan alternatív megoldások, amelyek alkalmazásával személyes adatok kezelése nélkül megvalósítható a tervezett cél, és

§  megállapítja az érintetteknek az érdekmérlegelési teszt tárgyát képező személyes adataival kapcsolatos érdekeit, az érintett alapjogokat, mint az adatkezelő jogos érdekeinek ellenpontját, és

§  elvégzi az adatkezelő jogos érdekeinek és az érintettek érdekeinek, alapjogainak súlyozását és ez alapján megállapítja, hogy a személyes adat kezelhető-e.

 

Az ok leírása:

 

Az adatkezelő szükségesnek találja elektronikus megfigyelőrendszer (CCTV) alkalmazását a gazdasági tevékenysége során a telephelyén, amely egyfelől folyamatos megfigyelést (élőkép) biztosít, másfelől ezt rögzíti is (tárolt felvétel).

 

 

 

1. Adatkezelő részéről fennálló jogos érdek azonosítása

                              

1.1. Adatkezelés célja              

 

Az adatkezelő a 3526 Miskolc, Búza tér 12. szám alatti telephelyén képfelvétel készítésére alkalmas kamerarendszert alkalmaz.

 

Az adatkezelő kamerás megfigyelőrendszert az emberi élet, testi épség, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti titok védelme, a vagyonvédelem és a hatékony panaszkezelés biztosítása érdekében alkalmazza.

 

1.2. Jogos érdek bemutatása

 

Az adatkezelő jogos érdeke:

 

a)     az objektum biztonságának megóvása, valamint az adatkezelő ott tárolt vagyoni javainak megóvása (pl. adatkezelő önmagukban is nagy értékű infokommunikációs eszközei és infrastruktúrája);

 

b)     a megfigyelt területen tartózkodó személyek életének, testi épségének és vagyoni javainak megóvása (pl. munkavállalóknak a munkaidő alatt az adatkezelőnél, mint munkáltatónál tárolt vagyoni javai); illetve

 

c)     veszélyes anyagok őrzése (az adatkezelő főtevékenységével, a TEÁOR 4719. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem tevékenységgel összefüggésben használ és tárol veszélyes anyagokat, pl növényvédő szerek), valamint

 

d)     hatékony panaszkezelési rendszer biztosítása (pl. nagyobb értékű készpénzből történő visszaadás kapcsán).

 

A jogos érdek megfelelően konkrét, hiszen pontosan meghatározza, hogy a 3526 Miskolc, Búza tér 12. szám alatti telephelyén a személyi (élet- és testi épség) és vagyoni védelem megvalósulásához, veszélyes anyagok kezeléséhez és őrzéséhez, és a rendkívüli eseményre utaló gyanú kivizsgálásához szükséges az érdekmérlegelés tárgyát képező adatkezelési tevékenység végzése.

 

A jogos érdek valódi, hiszen a személy- és vagyonvédelem, valamint a veszélyes anyagok őrzése a jogszabályok által is meghatározott, valódi védendő érdekek, az adatkezelő létesítményeiben felmerülő rendkívüli eseményekre utaló gyanú kivizsgálásához pedig alapvető gazdasági és üzleti érdeke fűződik az adatkezelőnek.

 

A jogos érdek aktuális, hiszen mind a személy- és vagyonvédelem, mind a rendkívüli események kivizsgálása az adatkezelő gyakorlatában a gazdasági tevékenységéből adódóan folyamatosan fennálló szükségleten vagy rendszerint előforduló eseményeken alapszik.

 

Az adatkezelőnél felmerült a múltban lopás, mind vásárlók, mind munkavállalók által. Mivel az adatkezelőnek konkrét kára származott a múltban egy kihelyezett kamerarendszer elrettentő erejének, vagy a bizonyítás során az elkövető személyének megállapítása lehetőségének hiányából, így az adatkezelő álláspontja szerint fennáll a jogos érdek a kamerarendszer alkalmazására.

 

Megállapítás: A fentiek alapján az adatkezelő részéről az adatkezeléshez fűződő érdek törvényes, egyértelmű és valós, így a jogos érdek fennállása megállapítható.

               

2. Az adatkezelés szükségességének vizsgálata                 

 

2.1. A cél eléréséhez miért van szükség az adatkezelésre?

 

A képfelvevő elektronikus megfigyelő rendszer által történő rögzítés a létesítmény védelme, a veszélyes anyagok kezelése és őrzése, rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése, továbbá az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme érdekében, az üzleti titok védelme, vagyonvédelem, illetve a hatékony panaszkezelés céljából történik.

 

A személy-, üzleti titok- és vagyonvédelem, illetve a veszélyes anyagok kezelése és őrzés megvalósítása érdekében a fenti személyes adatok (adatkategóriák) kezelése elengedhetetlenül szükséges. Az adatkezelőt erre nem csupán saját gazdasági, üzleti érdekei sarkallják, hanem jogszabályi kötelezettsége is a személy-, adat- és vagyonvédelem, beleértve ebbe éppen maguknak a belépőknek, azaz az érintetteknek is a személy- és vagyonvédelmét.

 

E célok eléréséhez a zártláncú kamerarendszer működtetése döntő mértékben járul hozzá, hiszen az események jelentős része megelőzhető, ha az esetleges elkövetők tudják, hogy a cselekményüket kamera fogja rögzíteni, a bekövetkezett események, jogsértések, panaszok jelentős része pedig kivizsgálható a képfelvételek megtekintésével.

 

2.2. A cél eléréséhez rendelkezésre áll-e más alternatív megoldás?

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan technika vagy megoldás, amellyel képfelvételek készítése nélkül rekonstruálni lehetne, hogy mi történt egy baleset vagy bűncselekmény kapcsán, így e célok elérése más, - az érintettek információs önrendelkezési jogát csekélyebb mértékben korlátozó - módszerrel nem biztosítható.

A vagyonvédelem szempontjából ugyan lehetséges lenne kizárólag riasztó rendszer használata, ez azonban nem nyújtana segítséget a balesetek, panaszok kivizsgálásában, bűncselekmények felderítésében, az elkövetők beazonosításában.

 

A felvételek esetleges anonimizálása, az érintett személyek kimaszkolása szintén lehetetlenné tenné az azon szereplő személyek beazonosítását, így az alapvető védelmi cél nem valósulhatna meg.

 

A felvételek legfeljebb 30 (harminc) napig történő tárolása nélkül pedig azok nem szolgálhatnának a megtörtént események, elkövetett cselekmények bizonyítására, ellenőrzésre.

 

Megállapítás: A fentiek alapján megállapítható, hogy az adatkezelő által meghatározott cél eléréséhez szükséges az adatkezelés.               

 

3. Az érintettek részéről fennálló érdekek és jogok azonosítása

 

3.1. Az adatkezelő kapcsolata az érintettekkel

 

Az adatkezelő és az érintett között – a látogatás céljától és a látogató személyétől függően – változatos jellegű kapcsolat állhat fenn:

 

a)     elképzelhető az is, hogy nincs és nem is lesz köztük jogviszony (pl. érdeklődő, akivel nem jön létre semmilyen szerződéses jogviszony, vagy álláspályázatra jelentkező, aki nem kerül felvételre), vagy

 

b)     a köztük lévő jogviszony nem közvetlen (pl. szerződéses partner alkalmazottja), vagy

 

c)     létrejön szerződéses jogviszony a felek között (pl. megrendelő, vásárló), vagy

 

d)     az adatkezelő munkavállalója.

 

Mindezek alapján kijelenthető, hogy az elektronikus megfigyelőrendszer használata által megfigyelt érintetti csoportokat áttekintve a magánszféra érintettsége csekély.

 

3.2. Az érintett ésszerű elvárásai, érdekei, alapvető jogai vagy szabadságai

 

Az Alaptörvény rendelkezései értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez.

 

Az Infotv. kifejezett célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.

 

Az Infotv. továbbá alapelvi szinten rögzíti, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.

 

Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

 

A személyes adatok jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelését, illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedések elmulasztását a Büntető Törvénykönyv is büntetni rendeli.

 

Az érintettnek, mint természetes személynek az előbbiek szerinti védelmet élvező érdeke fűződik ahhoz, hogy:

 

a)     információs önrendelkezési jogát gyakorolhassa,

 

b)     saját személyes adatainak mások általi kezeléséről maga rendelkezhessen,

 

c)     magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák,

 

d)     az információs önrendelkezési jog érvényesítését elősegítő, illetve a személyes adatok és ezen keresztül a magánszféra védelmét biztosító jogszabályi rendelkezések érvényesüljenek.

 

A telephelyek területére belépő, nem munkavállaló érintettnek a jogos érdeke a Ptk. 2:43.§ g) pontja szerinti képmáshoz és hangfelvételhez való személyhez fűződő jogainak védelme.

 

Az Mt. 11/A. § (1) bekezdése alapján munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.

 

3.3. Az adatkezelés kedvező és kedvezőtlen hatásai az érintettre nézve     

 

Az érintett számára az adatkezelés kifejezett előnnyel is járhat, hiszen

 

a)     egy, az érintett által elszenvedett esetleges baleset vagy bűncselekmény felderítésében közvetlen bizonyítékként szolgálhatnak (pl. a fent megjelölt területeken történő lopás, rablás, stb. esetén), illetve

 

b)     a veszélyes anyagok kezelése és őrzése során nagyobb biztonságot jelent a kamerarendszer működtetése, illetve

 

c)     az adott adatkezelési tevékenység az érintettek személyi és vagyoni védelmét is szolgálja, valamint

 

d)     panaszát hatékonyabban tudja érvényesíteni az adatkezelővel szemben (pl. egy fogyasztóvédelmi jogvita során).

 

Az adatkezelés érintheti negatívan az érintettet, hiszen abból kifolyólag, hogy nem hozzájárulás alapján valósul meg az adatkezelés, elképzelhető, hogy ez az érintett akarata ellenére történik.

 

Megemlítendő azonban, hogy az adatkezelő számos biztosítékot épített az adatkezelési folyamatba, így például a lehető legrövidebb ideig történő adatkezelés, a korlátozott hozzáférési lehetőség az adatokhoz és a szigorú adatbiztonsági intézkedések alkalmazása hatékonyan enyhítik ezen negatív hatásokat. 

 

A hatások vizsgálatánál megjegyzendő, hogy az elektronikus megfigyelőrendszerek által készített felvételeknek nem célja sem a látogató érintettek folyamatos ellenőrzése, sem a munkavállalónak minősülő érintettek munkavégzésének folyamatos ellenőrzése, illetőleg a tárolt adatok nem használhatók a látogatók és munkavállalók folyamatos ellenőrzésére.

 

Megállapítás: A fentiek alapján az adatkezelő felmérte és figyelembe vette az érintettek részéről fennálló érdekeket és jogokat.                                   

 

4. Az adatkezelés során megvalósuló biztosítékok                              

 

4.1. Adatkezelés módja, időtartama, adatokhoz való hozzáférhetőség

 

Az adatkezelő a célhoz kötöttség elvét megvalósítva csupán addig kezeli az érintett személyes adatait, amíg arra a cél megvalósulása érdekében szükség, illetve jogszabály alapján lehetőség van. A felvételeket az adatkezelő felhasználás hiányában a rögzítéstől számított legfeljebb 30 (harminc) napig tárolja az adatkezelési tájékoztatóban leírtaknak megfelelően. 

 

Az érintett személyes adatok megismerhetősége az alábbiak szerint alakul:

 

a)     az élőképes felvételeket azon munkavállalók láthatják, akiknek a feladatkörébe tartozik az élőképes felvételek figyelése;

 

b)     a rögzített felvételeket szigorúan a tulajdonosi kör és az ügyvezetés számára lehetséges.

 

Az említett munkavállalókon kívül adott esetben hozzáférhet az adatokhoz nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság. A felvételeket csak a megjelölt hatóságoknak lehet kiadni.

 

A felvételeket tároló eszközök védett térben vannak elhelyezve, a belépési jog korlátozásával. A felvételeket elektronikus jogosultság korlátozással lehet elérni. A digitális rögzítők elérése naplózásra kerül. 

 

4.2. Automatikus döntéshozatal, profilalkotás

 

Az adatkezelés során automatikus döntéshozatal és profilalkotás nem történik.

 

4.3. Tiltakozás az adatkezelés ellen

 

Az érintett az adatkezelő álláspontja szerint az adatkezeléssel szemben nem jogosult tiltakozni, mivel az adatkezelést a fent részletesen leírtak alapján olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben és amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

 

4.4. Tájékoztatás megvalósulása

 

Az adatkezelő érintettek részére szóló tájékoztató anyaga elkészítésre került, mely tájékoztató és jelen érdekmérlegelési teszt az érintettek részére mind az adatkezelő weboldalán, mind a székhelyén nyomtatott és kifüggesztett formában elérhető, illetve az adatkezelő munkavállalói részére átadásra kerül.

 

5. Az érdekmérlegelési teszt eredménye                 

 

5.1. Jogos érdek fennállása

 

Az adatkezelő létesítményeiben megvalósuló személy- és vagyonvédelem, illetve a veszélyes anyagok kezelésének és őrzésének biztonsága olyan érdek, amely nem csak az adatkezelő érdekének tekinthető, hiszen az élet és testi épség védelme egy lényeges társadalmi érdek is, illetve az adatkezelő általi bizonyítási lehetőséghez fűződő alapvető érdek. A rendkívüli események bekövetkezésére irányuló gyanú esetén történő vizsgálat az adatkezelő alapvető üzleti és gazdasági érdekét szolgálja, illetve vagyonvédelmi szempontból is fontos, így azon tény figyelembevételével, hogy az említett érdekek megvalósítása az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban történik, egyértelműen megállapítható, hogy az adatkezelő érdeke valós és jogszerű. A fentiek alapján az is megállapítható, hogy kellően meghatározott, valódi és aktuális a jogos érdek, ezért megalapozott a szükségesség további vizsgálata.

 

5.2. Adatkezelés szükségessége

 

Az adatkezeléssel elérni kívánt cél, a személy- és vagyonvédelem, a veszélyes anyagok kezelése és őrzése, illetve a rendkívüli eseményekre irányuló gyanú kivizsgálása olyan technikai intézkedéseket követel meg, amelyek alkalmasak az adott személy és cselekménye felismerésére, illetve a képi megjelenítés elengedhetetlen a minél pontosabb információszerzéshez, így nemhogy alkalmas, de nélkülözhetetlen is az adatkezelő érdekének eléréséhez. Emellett egyéb alternatív, kevésbé korlátozó eszköz nem áll rendelkezésére az adatkezelőnek jogos érdeke elérésére. A felvételek esetleges anonimizálása, érintettek kimaszkolása lehetetlenné tenné az azon szereplő személyek beazonosítását, így az alapvető védelmi cél nem valósulhatna meg, a felvételek bizonyos ideig való tárolása nélkül pedig nem szolgálhatnának az adatok cselekmények bizonyítására, ellenőrzésre. Mindezek alapján a jogos érdek szükségessége is fennáll, ezért helyes az arányosság további vizsgálata.

 

5.3. Arányosság

 

Az érintett információs önrendelkezési joga bizonyos esetekben a szükséges és arányos módon korlátozható.

 

Tekintve, hogy a kezelt személyes adatok csak a cél érdekében és a cél eléréshez szükséges időtartamig kerülnek megőrzésre és felhasználásra, azokhoz csak szűk és a feltétlenül szükséges körben férhetnek hozzá, az adatkezelő gondoskodik a személyes adatok biztonságos megőrzéséről, valamint figyelembe vette az érintett érdekeit, jogait, és ésszerű elvárásait, így a kívánt cél elérése érdekében arányos az érintett információs önrendelkezési jogának korlátozása. A mérlegelés eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelés nem jelent szükségtelen és aránytalan korlátozást az érintett érdekeire, alapvető jogaira vagy szabadságaira nézve. Az érintett már a személyes adatok rögzítése előtt megismeri az adatkezelés körülményeit, és az őt megillető jogokat. Az érintett az adatkezelés ellen tiltakozhat.

 

ÖSSZEGZÉS

A fenti mérlegelés alapján megállapítható, hogy az adatkezelés szükséges és arányos, nem okoz indokolatlan beavatkozást az érintett magánszférájába, az adatkezelő jogos érdeke az adatkezelés jogalapjául szolgálhat.       

 

 

loader

Rendelése folyamatban. Kérjük várjon pár másodpercet, ne frissítse a boöngészőt és ne nyomjon a vissza gombra.